2017. december 14., csütörtök 22:54

Kedves főszerkesztő asszony! Igen, mindenkinek van egy... Önnek is, nekem is. Sajnos ezek nem egyeznek. De eddig toleráltam az Ön „rejtett” liberalizmusát. Mert szeretem az Ön tartalmas írásait és a tartalmas lapot. A „Brüsszel helyett” azért már nálam is kiverte a biztosítékot. Meg a Tények és számok a választásról jó összeszerkesztése.

2017. december 1., péntek 23:59

Eredetileg arról a reprezentatív felmérésről készültem megosztani Önökkel az örömem, amelyet a Focus közvélemény-kutató ügynökség készített két szerkesztőség, a miénk és az Új Szó felkérésére, mert a vártnál is kecsegtetőbb eredmény született.

2017. november 23., csütörtök 22:11

Álma is, igen. Ám mindenkinek van egy (két, há…) zaklatója. Addig is volt, amíg nem beszélt róla senki, és sajnos, ezután is lesz, mert a biológiai egyedfejlődésből ez is ránk maradt. A mi dolgunk az volna, hogy legalább hangot adjunk neki, tiltakozzunk,

2017. november 16., csütörtök 22:55

Igazán nem mondhatom, hogy unalmas napokat élnénk, mármint hétköznapokat, leszámítva minden választási kampány gerjesztette izgalmat és iszapharcot. Vagyis legalább ami azon túl maradhatna nyugisnak és kiszámíthatónak,

2017. november 9., csütörtök 20:55

Akik nincsenek itt. Holnap mindenszentek, utána halottak napja. Egy hete már érintettem a témát, gyerekkorom mindenszentekjeire utalva, mert nincsen ember a földön, akinek ne volna halottja. Még ha a koránál fogva csak a számára ismeretlen dédek is a távozottak, ezekben a napokban temetőt látogat apró s nagy.

2017. november 2., csütörtök 22:27

Persze, most nem a vasárnapi ebédekre gondolok, mert azoknak állandó közreműködője is vagyok, amióta férjhez mentem – és az sem tegnap volt –, hanem a párkányi vásárra. Ahová köbölkútiként kislány koromban minden évben elmentünk, mert az én kislány korom olyan időkben telt,

2017. október 26., csütörtök 23:29

Megint az orromra koppintott az őrangyal. Pedig már annyiszor megfogadtam, hogy soha többé nem élcelődöm én senkinek a mégoly fura szokásain sem, mert mi közöm hozzá, ő élete, ő éli, ahogy szegény anyósom szokta mondogatni, általában mintegy önmagát vigasztalva, ha valakinél valami furát tapasztalt.

2017. október 19., csütörtök 22:07

Most megint olyan helyzetbe kerültem, amikor azt sem tudom, miről szól konkrétan a Témánk, és már kénytelen vagyok leadni a vezért. Mert azon a héten, amikor a kollégák megírják és megszerkesztik ezt a lapszámot, amelyet most Önök a kezükben tartanak, én megint házon kívül leszek, épp arra térek vissza, hogy én is a kezembe vehessem.

2017. október 12., csütörtök 23:35

Hosszú idő után idén először nem vettünk részt a királyhelmeci őszi vásáron, valahogy úgy esett, hogy a szervezők részéről nem akadt rá igény. Istenem, pedig hogy megszerettük az ott élő embereket, olvasóinkat, nem olvasóinkat egyaránt!

2017. október 5., csütörtök 21:54

Tavaly kezdődött, mintha kiszakadt volna a zsák, hullottak-hullanak az életek körülöttem. És már megint, e számban is búcsúzunk egy meghatározó személyiségünktől. Ahogy egy éve nagyjából össze is szedtem, akkor, február 5-én ment el hirtelen Kőrösi Zoltán (53),

Oldalak