A testvéri civakodás

Mamaklub a VASÁRNAPBAN. Testvéreinktől rengeteg tapasztalatot szerzünk, melyet majd a barátainkkal, kollégáinkkal és partnereinkkel való kapcsolatokban fogunk kamatoztatni. 

Shutterstock

 

A Penn State University tudósai 1996-ban érdekes adatokat gyűjtöttek össze. Tizenegy éves korunkig hetente 10–17 órát töltünk testvéreinkkel. Ez szabadidőnk harmadát teszi ki. Többet vagyunk velük, mint a szüleinkkel és a barátainkkal.

Testvéreinktől rengeteg tapasztalatot szerzünk, melyet majd a barátainkkal, kollégáinkkal és partnereinkkel való kapcsolatokban fogunk kamatoztatni. A szoros együttlét megtanít alkalmazkodni, toleránsnak lenni és osztozni. Gyermekként elsajátítjuk a szociális érzékenységet, amely befolyásolja, milyen felnőtté válunk. Megtanuljuk elfogadni egymást. Fejlesztjük az empátiánkat, összefogunk, ha szeretnénk valamit elérni, és megtanuljuk megvédeni magunkat, meg egymást is. Sok lehetőség nyílik a konfliktusok kezelésére. Megtanuljuk kiharcolni a játékot vagy a csokit, de a békülés különböző formáit is gyakoroljuk.

 

Mikor beszélünk egyenrangú testvéri kapcsolatról? Mi a veszekedés szerepe? Hányszor civakodnak egy nap a gyerekek? Mikor kell beavatkoznia a szülőnek? Mitől lehet rossz a testvérek viszonya? Mit tehet a szülő? Hogy támogassuk a testvérek jó kapcsolatát?

Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Érsek Szilvia pszichológus írását.