Megértés és elfogadás kisgyermekkortól

Azok a gyermekek, akik kiskorukban megismerik más népek történelmét, hagyományait, szokásait, tiszteletteljesebbek más emberek kultúrája iránt, elfogadják a különbségeket, és kíváncsibbak, nyitottabbak a világ felé.

 

Roma–magyar nevelés

Milyen az elfogadás olyankor, ha egy gyermek magyar családi hátérrel, roma etnikumból érkezve teljesen szlovák nyelvi közegben nő fel egy szlovák városban? Erről kérdeztük Horváth Agnest, a 4 éves pozsonyi roma Oli nagymamáját. Oli magyar környezetben nevelkedik, de a roma, a magyar és a szlovák egyaránt ott van a családi hagyományban. „Szlovákiában bevett szokás, hogy sokan a könnyebb utat választják, vagyis a szlovák közeg nyomásának engednek. Egy roma kislánynál a magyar gyökereket nehéz megtartani a fővárosban. Mégis van kivétel. Minden kultúrából a legszebbet szeretnénk neki megmutatni, így a kislány a roma család fontosságát is tanulja. Érezze, hogy valami nagyobbnak is a részei vagyunk” – vallja a nagymama. „A magyar szót érti, de szeretném, ha felnőttként a szlovák közegben a roma család erejét vinné magával. A többkultúrájúság az ő esetében a nevelésben is megnyilvánul. Közép-Európában, ahol néhány kilométeres utazás után már más nyelven beszélnek, ez kiemelten fontos” – mondja Horváth Agnes, a www.minoritykids.sk roma szülőknek szánt szlovák nyelvű oldalának szerkesztője. „A gyerek fájdalommentesen és természetesen elsajátítja a nyelveket. Kifejlődik benne a többkultúrájúság fontosságának érzése és a más nemzetek, kultúrák iránti tolerancia.”

 

Kultúrsokk

Egy óvoda, hat gyerek, öt nyelv, négy nemzetiség, sok játék. Nem kell több ezer kilométert utaztunk, hogy ilyet lássunk, elég Pozsony egyik külvárosi óvodájáig menni. Lányom ennek a közösségnek a tagja volt. Néha érdeklődtem, hogy milyen volt a kínai Anával játszani, és a következő választ kaptam az akkor két és fél éves lányomtól: „Nem játszik máshogy, a játéka más!”

Zuzana majdnem tíz évig vezetett egy pozsonyi magánóvodát. Elmondása szerint a világ a feje tetejére állt. Minden túlzottan gyerekcentrikus lett. Mi az, amit manapság a szülők elvárnak egy magánóvodától? Golfot, angolt, sok modern „multikultiságot”. Az óvónő szerint a gyermekeknek nem igazán erre van szükségük, hanem szeretetre és megértésre, főleg hároméves kor alatt. Biztonságot és támaszt igényelnek nyelvtanulás helyett. Ő a régi óvodai rendszer híve, ahol rend és struktúra, kettes sor és kidolgozott tanterv volt. Munkája során találkozott már perui kislánnyal, akinek kultúrsokkot okozott a szlovák ovi, de az is előfordult, hogy a magyar kislány beszélni tanított egy kínai kislányt, magyarul, majd közös erővel haladtak a szlovák tanulásában.

 

Különleges származások

Peter nagyon büszke hovatartozására. A zsidó vallásra sokan néznek furcsa szemmel, régebben az említését is igyekeztek kerülni. A zsidó–magyar–szlovák család húsvét ünnepét próbálta ötvözni két nemzet szokásaival. A húsvéti asztal fotóját a családtagok megosztották online: az asztalon egyszerre volt jelen a zsidó kenyér és a szlovák hagyományos húsvéti étel. Kétéves gyereküket is toleranciára nevelik. „Mindkét kultúra fontos, ezért a húsvétot kétféleképpen is bemutatjuk, és a kicsit idővel a zsidó imaházba is elvisszük. Fontos a családunk történetének és származásának vállalása, a múlt és jelen összekapcsolása” – mondja az apuka, aki feleségével a nevelési módszerek megbeszélésekor megegyezett, hogy mindkét kultúrát ápolni fogják, s a nagyszülők nyelvét, a magyart is behozzák a gyermek életébe.

Megérteni másokat nem egyszerű, felnőttként sem. A gyermekek toleranciára nevelésének és boldogságának a kulcsa az, hogy megkapják a szülő figyelmét, elfogadását, szeretetét s idejét. Így aztán belőlük is elfogadó felnőtt válik.

Bott Lívia, a MinorityKids.sk projekt munkatársa