Az Y generáció forradalma

A 2016-os parlamenti választások után azt hittük, az 1980 és 1999 között született fiatalok nemzedéke teljesen apatikus, ezért meggyőződésből vagy tehetetlenségében a szélsőségek felé fordul. Aztán tessék: ugyanezek az ifjak most majdnem forradalmat csináltak, és olyan változásokat értek el a kitartásukkal, amelyekről néhány hónapja még álmodni sem mertük volna.

Shutterstock

Y generációnak nevezik az 1980 és 1999 közt születettek korosztályát. Legutóbb, 1989-ben ezeknek a fiúknak és lányoknak a szülei álltak a tribünökön és a tereken, majd ugyanők voltak képesek arra is, hogy 1998-ban Mečiart leváltsák. Végül mindenkiben csalódtak, bedarálta őket a létért való küzdelem, és legfeljebb abban bíztak, hogy majd a gyerekeiknek jobb lesz. Ezek a gyermekek azonban – legalábbis sokáig úgy tűnt – csak a pénzben és a sikerben hittek, hiszen nem is láttak mást. Az a politikai elit, amelyhez „szerencséjük volt”, pragmatikusan, a közvélemény-kutatásokhoz igazodva vezette az országot, elvek és víziók nélkül, elsősorban a saját javát tartva szem előtt. A tizen- és huszonévesek annak voltak tanúi, hogy semmiféle lopásnak, csalásnak nincs következménye, aki megfelelő helyen ül, lehet annyira korrupt, amennyire nem szégyelli, és történhet bármi, a lakosság nagy része úgyis közömbös marad.

 

A már megvásárolható Vasárnapban Vrabec Mária utánajárt annak is, miért telt be a fiataloknál a pohár; hogyan látja a helyzetet a szociológus; mi a lakosság véleménye; mit bírálnak leginkább az emberek; miért csoda, hogy ennyi ember vonult utcára; mire lehet még számítani…