Flow a munkahelyen

Mivel időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, munkánk nagymértékben meghatározza életünk minőségét. Vannak, akik örömmel végzik a rájuk bízott feladatokat, kihívást és fejlődési lehetőséget látva bennük, mások unatkoznak, vagy ami még rosszabb, szoronganak, gyomorideggel járnak munkába. Az első csoportba tartozók valószínűleg a magánéletükben is kiegyensúlyozottabbak, s bizonyára gyakran élik át a Csíkszentmihályi Mihály által leírt tökéletes élményt, a flow-t (áramlat).

Shutterstock

 

Hogyan tehetjük munkánkat örömtelibbé?

Miképpen élhetjük át gyakrabban a tökéletes élményt? Először is tudatosítanunk kell, hogy két tényező játszik meghatározó szerepet abban, hogyan éljük meg a munkánkat: a munkahely objektív feltételei és a saját szubjektív hozzáállásunk. Az első összetevőre nincs jelentős befolyásunk, nagymértékben a munkaadótól függ, milyen környezetet alakít ki dolgozói számára. Sajnos előfordulhat, hogy a rossz munkahelyi feltételek (bizonytalanság, nagyon alacsony fizetés, rosszindulatú kollégák stb.) meggátolják önmagunk kiteljesítését. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a munkahelyváltáson. A második faktor viszont teljes egészében tőlünk függ: mi választjuk meg, hogyan vélekedünk a foglalkozásunkról.

Amy Wrzesniewski, a New York-i Egyetem pszichológusa szerint munkánkat megélhetjük puszta pénzkereseti forrásként, karrierként vagy hivatásként. Aki csupán pénzkereseti lehetőségként tekint rá: alig várja, hogy lejárjon a munkaideje, jobban élvezi a szabadidőt a munkánál, a pénz motiválja, másnak nem ajánlaná a pozíciót. Aki puszta karrierlehetőségként éli meg: munka közben sokat gondol a szabadságra, az előléptetés motiválja, esetenként élvezi, amit csinál, esetleg ajánlaná másnak is. Mindezekkel szemben, akik hivatásként gondolnak munkájukra: élvezik, amit csinálnak, örömmel végzik el a rájuk bízott feladatokat, az az érzés motiválja őket, hogy hozzájárulnak a világ jobbá tételéhez, másoknak is ajánlanák az általuk végzett munkát.

 

Tettekkel változtatni

A fenti leírások alapján megállapítható, hogy valószínűleg azok élnek át gyakrabban flow-élményt, akik a foglalkozásukra hivatásként tekintenek. Ön, kedves Olvasó, hogy van ezzel? Milyen gyakran él át áramlatélményt? Bárhogy van is, tettekkel változtatni tudunk a jelenlegi helyzetünkön. Az első lépések megtételéhez álljon itt néhány tanács, a teljesség igénye nélkül: 

* Tűzzünk ki világos célokat – A cselekvésnek/munkának jól körülírható, egyértelmű, teljesíthető céljai legyenek, mert ezek segítenek az összpontosításban, a koncentráció fenntartásában. Az elmélyedéshez szükséges tudni, hová szeretnénk eljutni (végső cél), s ehhez milyen lépéseket kell megtennünk (részcélok).

* Teremtsünk egyensúly a feladatok és a képességek között – Könnyebb elmélyülni egy feladatban, ha az megvalósítható. Ha a feladat meghaladja képességeinket, szorongást érzünk (aggódunk a végeredmény miatt), ha pedig túl könnyű, untatni fog (más teendőket keresünk). Érdemes tehát az arany középutat választani, vagyis olyan kihívást keressünk, amellyel még sikeresen meg tudunk birkózni.

* Koncentráljunk – A flow-állapot elérésének egyik alapfeltétele, hogy figyelmünket hosszabb ideig egy dologra tudjuk fókuszálni. A mai kor ingergazdag világa gyakran hátráltat a kitartó összpontosításban, a telefon, az SMS-ek, az e-mailek stb. rendszerint elterelik a figyelmünket az elvégzendő feladatokról. Munkánk során próbáljuk meg kizárni e zavaró tényezőket, amennyire csak lehet.

Ha többet szeretne megtudni a témáról, ajánlom Csíkszentmihályi Mihály Flow, A fejlődés útjai, Jó üzlet és Jó munka című műveit.

Molnár Péter

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap Lélek, a Belső Valóság mellékletében jelent meg