Méreg az éléskamrában

Nem tudni, mennyi ideje és hány községben isznak a csallóköziek mérgezett vizet, de hogy régebben, mint három hónapja, és többen lehetnek, mint hat falu hatezer lakosa, az biztos...

Somogyi Tibor felvétele

A dolog iróniája, hogy közben ez a régió Szlovákia éléskamrája, Közép-Európa legnagyobb föld alatti ivóvízkészletével. Csak épp azzal nem törődött évtizedekig senki, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés, a rengeteg műtrágya és permetszer használata s a környezetvédelem kizárják egymást. Abban, hogy országosan évek óta a Csallóközben a legtöbb a rákos megbetegedés, ennek is szerepe lehet, vagyis, hogy sok növényvédő szert használnak.

Tavaly karácsony előtt hat csallóközi falu (Baka, Csallóköznádasd, Dercsika, Gelle, Lúcs és Sárosfa) mintegy hatezer lakosa ivóvíz nélkül maradt, mert hirtelen kiderült, hogy az atrazin nevű növényvédő szer szintje a megengedettnek az ötszöröse benne. Azóta a helybeliek hol tartálykocsikból vételezik az ivóvizet, hol azt mondják nekik, hogy épp a megengedett szinten van a méreg, tehát nyugodtan ihatják, de hosszú távú, megnyugtató megoldásról még nem volt szó. Ahol a vízművek tulajdona a helyi vízvezeték-hálózat, ott szűrőberendezéseket helyeztek el, de ahol a községé, ott a szűrésről is az önkormányzatnak kell gondoskodnia. 

 

A már megvásárolható Vasárnapban Vrabec Mária utánajárt annak is, miért isszuk a kúti vizet; mit mond a geográfus; hol ellenőrzik a víz minőségét; miért nem alkalmaznak mindenütt szűrőberendezéseket; mire terjednek ki a vizsgálatok, és mire nem; mikor találtak először atrazint a talajvízben; mennyibe kerül a komplex, 83 mutatóra kiterjedő elemzés; mire vonatkozik az ivóvíz alapvizsgálata; mi befolyásolja az ivóvíz minőségét; melyek a rosszindulatú daganatos betegségek által leginkább érintett járások…