Milyenek a Vasárnap olvasói?

A Vasárnap olvasói nem pártoskodók és nemzetieskedők, elsősorban munkát és békességet szeretnének. Leginkább az érdekli őket, ami a közvetlen környezetükben történik, és a mindennapi életüket érinti. A látszat ellenére sem a hazai, sem a magyarországi nagypolitika nem osztja meg őket.

Somogyi Tibor felvétele

 

Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet kiadónk megrendelésére a Focus közvélemény-kutató ügynökség készített 722, tizennyolc éven felüli dél-szlovákiai lakos megkérdezésével.

 

A kérdezőbiztosok 2017. augusztus 21-e és szeptember 6-a között látogattak meg Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében olyan embereket, akik tudnak magyarul, vagyis van esély rá, hogy olvassák vagy ismerik a Vasárnapot. Bár sejtettük (hiszen cikkeinkkel ezt hirdetjük, és a Kopertába küldött levelekből is ez derül ki), mégis meglepett, mennyire józanul és mérsékelten gondolkodnak olvasóink. Az eredményekben nyoma sincs a hazai vagy a magyarországi pártok közti szakadéknak: a megkérdezettek nem a politikai kérdéseket tartják a legfontosabbnak, hanem azt, hogy régiójukban hogyan tudnak boldogulni.

 

Rossz a régiók helyzete

A megkérdezettek 47,5 százaléka férfi, 52,5 százalékuk nő. 86,8 százalék magyarnak, 12,3 százalék szlováknak vallotta magát. Többségük középiskolai végzettségű, és kistelepülésen, átlagos anyagi körülmények között él. A magyarlakta települések demográfiai helyzetének megfelelően a megkérdezettek negyede nyugdíjas és csaknem egyharmada kétszemélyes háztartásban él.

Ők tehát a mi olvasóink, akiknek 58 százaléka vélekedik úgy, hogy szűkebb régiójukban nem jó irányba mennek a dolgok. 38 százalékuk optimista, főleg a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és az 5–20 ezer lakost számláló településeken élők. Jóval elégedettebbek a Híd (47%), mint az MKP (32%) választói, és azok, akik egyáltalán nem járnak templomba, mint azok, akik rendszeresen vagy legalább időnként részt vesznek szentmisén vagy istentiszteleten. A Vasárnap-olvasók 36–40 százaléka látja úgy, hogy szűkebb pátriája fejlődik. A lakhelyet tekintve nyilván nem meglepő, hogy leginkább a Pozsony megyében élők elégedettek (67%), utána Nyitra (43%), Nagyszombat (37%), Besztercebánya (35%), majd Kassa megye (22%) következik.

A megkérdezettek több mint fele a legnagyobb problémának a munkanélküliséget tartja. Utána az alacsony életszínvonal, az egészségügyi ellátás, az utak állapota és a közlekedés, a romaprobléma, az oktatásügy helyzete, a korrupció, a környezetvédelem, a régiófejlesztés és a mezőgazdaság következik. A magyar kisebbség helyzetét csupán a megkérdezettek 5 százaléka, a kulturális élet helyzetét 8 százalékuk látja problémásnak, vagyis úgy vélik, hogy a lehetőségek adottak, csak élni kell velük. A kistelepüléseken és szegényebb családokban sokkal inkább kiéleződnek a gazdasági jellegű gondok, és jóval kritikusabbak a Híd (56%), mint az MKP (45%) választói.

 

Elégedett hivatalnokok

Arra a kérdésre, melyik probléma szorul azonnali megoldásra, a megkérdezettek 55 százaléka a munkanélküliséget nevezte meg. Ebből a nézőpontból is az életszínvonal (42%) és az egészségügy (38%) következik a sorban. Az utak állapotának, a romakérdésnek és a korrupciónak egyforma fontosságot tulajdonítanak: 24 százalékuk tartja prioritásnak. Némi hangsúlyeltolódás látható a kisebbségi oktatás ügyében: a megoldandó feladatok körében már a 12 százalékuk tartja nagyon fontosnak.

Ami az életszínvonal emelését illeti, leginkább a vállalkozók (51%), legkevésbé a hivatalnokok (25%) látják úgy, hogy van bepótolnivalónk. Egyébként a kérdőíveken említett minden problémával kapcsolatban elmondható, hogy a hivatalnokok és állami alkalmazottak a legelégedettebbek, s a vállalkozók látják legborúsabban a helyzetet. Az egészségügyi ellátással érthetően a 65 év felettiek, nyugdíjasok és özvegyek a legkevésbé elégedettek. A Vasárnap rendszeres olvasóinak 49 százaléka talál kivetnivalót az egészségügyi ellátás színvonalában, az MKP-választók 43%-a tartja égető problémának az egészségügy helyzetét, a Híd-választóknak pedig a 39%-a.

 

Nincs nemzetiségi feszültség

A romakérdés főleg Besztercebánya és Kassa megyében téma, a korrupció viszont a Pozsony megyében élőket foglalkoztatja leginkább. A Híd-választóknak a 24%-a, az MKP-szimpatizánsoknak pedig a 16%-a véli úgy, hogy a korrupció az egyik legnagyobb probléma Szlovákiában.

A kisebbségi oktatás inkább a kistelepüléseken élőket és a 25–44 éveseket, vagyis az iskoláskorú gyermekek szüleit foglalkoztatja, a Híd-választók 7%-a, az MKP-választók 17%-a tartja prioritásnak. A rendszeres Vasárnap-olvasók 12%-a gondolja azt, hogy ez az a terület, amellyel a legtöbbet és leghamarabb kellene foglalkoznunk. A kisebbségi kultúra helyzete a diákokat, a lakáshelyzet a 18–24 éveseket, a környezetvédelem és a fiatalok kivándorlásának kérdése a Nagyszombati kerületben, a közbiztonság és az utak állapota a Besztercebányai kerületben élőket aggasztja leginkább.

A Magyarországgal való együttműködés csak Nyitra és Besztercebánya megyében téma, ott is csupán a lakosság 8–9%-át foglalkoztatja. Nemzetiségi feszültséget csak a megkérdezettek 2–6%-a érzékel, és itt sincs érdemleges különbség a Híd, valamint az MKP választói között. Mindössze 3–4 százalékuk látja úgy, hogy ez valódi probléma, amely azonnali megoldást kíván.

 

Elégedetlenek a Fico-kormánnyal

A megkérdezettek 54 százaléka érdeklődik élénken a hazai és 37 százalékuk a magyarországi politika iránt. Nem meglepő, hogy inkább a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, a nagyobb településeken élők és a rendszeres újságolvasók sorolhatók ide. A Vasárnap-olvasók 60%-a követi figyelemmel a hazai és 42 százalékuk a magyarországi politikai történéseket. A Híd és az MKP szimpatizánsai között ezen a téren sincs különbség – a hazai politika 60 százalékukat, a magyarországi pedig 45 százalékukat érdekli. Az élet fontos dolgainak megítélését illetően sem politikai szimpátiát, sem vallásgyakorlást vagy műveltséget illetően nincsenek jelentős eltérések a megkérdezettek között. A pár százaléknyi különbség minden kérdésben inkább a lakhelyből s a gazdasági és családi helyzetből ered. Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az embereket jobban foglalkoztatja a saját megélhetésük, mint a nagy társadalmi kérdések. Ez érthető is, hiszen minél kiszolgáltatottabb helyzetben van valaki, annál több energiájába kerül a puszta létfenntartás, és annál kevésbé hiszi, hogy befolyással lehet a nagypolitikára.

Márpedig a hazai nagypolitikáról a megkérdezettek nincsenek igazán jó véleménnyel: több mint kétharmaduk negatívan értékeli a Fico-kormányt. Ebben a kérdésben szinte semmi különbség nincs az egyes csoportok között, minden eredmény 75–80 százalékban azt mutatja, hogy az emberek elégedetlenek a kormány teljesítményével. Ami a hazai magyar pártok értékelését illeti, a megkérdezettek 52 százaléka az MKP-t, 49 százaléka a Hidat választaná. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre 23, a Smerre 15%-uk voksolna, és még Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártjára, valamint az SNS-re is szavazna 4-4%. Rokonszenvet egyformán 31%-ban éreznek a megkérdezettek az MKP és a Híd iránt, a többi pártnak, beleértve a nacionalista SNS-t és Kotleba szélsőségeseit is, 3-3% jut, a megkérdezettek 15 százaléka viszont senkire sem szavazna, és egyetlen párttal sem szimpatizál.

 

Olvasóink nem nacionalisták

Az MKP-t legtöbben Nagyszombat (66%) és Kassa megyében (38%) választanák, a magyaroknak 58, a Vasárnap rendszeres olvasóinak pedig 59–64 százaléka voksolna rá. A Híd inkább Pozsony (83%) és Besztercebánya megyében (63%) szerezne szavazatokat: a magyarok 50, a rendszeres Vasárnap-olvasók 54–59 százaléka szavazna rá. Felettébb érdekes eredmény, hogy a magyarországi pártok iránti szimpátia egyáltalán nem befolyásolja a megkérdezettek itthoni pártpreferenciáit, a Fidesz-szimpatizánsok 60 : 63 százalékban választanák az MKP-t és a Hidat, az MSZP-szimpatizánsok 74%-a voksolna az MKP-ra és 64%-a a Hídra, a Jobbikkal rokonszenvezők 52 százaléka az MKP-nak, 45 százaléka Bugár Béla pártjának adná a voksát.

Kotleba pártját a magyarok közül legtöbben Pozsony (13%) és Kassa megyében (18%) választanák, főleg a 18–34 évesek, és az 1–2 ezer lakosú településeken élők. Az SNS-re a Besztercebánya megyében élők szavaznának legnagyobb arányban, 18 százaléknyian. Nagy örömünkre a Vasárnap-olvasók között mindkét nacionalista pártnak statisztikai hibával felérő: csupán 1–2 százalékos a támogatottsága.

 

Orbánból sem kér mindenki

Az Orbán-kormány munkáját a megkérdezettek 49 százaléka értékeli pozitívan, a Szlovákiában élő magyarok érdekében végzett munkáját pedig 46 százalékuk. A jelenlegi magyar kormány leginkább a Besztercebánya megyében élőknek tetszik: 75%-uk elégedett vele, Kassa megyében viszont csak 33%-ot győzött meg. Az MKP-szimpatizánsok 57%-a, a Híd-szimpatizánsok 61%-a értékeli pozitívan a magyar kormányt, a rendszeres Vasárnap-olvasóknak pedig 53–58%-a elégedett vele. Ami Orbánék szlovákiai magyarokért végzett munkáját illeti, az 55 év felettiek (46%), a 20 ezernél több főt számláló települések lakói és a Besztercebánya megyében élők (77%) díjazzák leginkább. Szintén nagyon érdekes, hogy Kassa megyében csak 29% és Nagyszombat megyében is csak 30% értékeli pozitívan. Az meg egyenesen meglepő, hogy az Orbán-kormány értünk kifejtett tevékenységével elégedettebbek a Híd (56%), mint az MKP (49%) választói. A Vasárnap-olvasók 44–49 százalékban díjazzák Orbánék törődését, és ugyanennyien vannak azok, akik inkább nem kérnének belőle.

A magyarországi pártok közül a megkérdezettek 29,9 százalékának a Fidesz a legrokonszenvesebb, 10,1 százaléknak az MSZP, 9,8 százaléknak a Jobbik, 5,3 százaléknak Gyurcsány Ferenc pártja (a Demokratikus Koalíció), és 2,1 százaléknak az LMP. A Fidesz minden csoportban vezet, kortól, nemtől, műveltségtől függetlenül, s a többi pártot illetően sincsenek nagy különbségek. Újra érdekes eredményt mutat a Híd- és az MKP-választók preferenciája: az előbbiek 52, az utóbbiak 49 százalékánál áll az első helyen a Fidesz. A Vasárnap-olvasók 48–52 százaléka szimpatizál Orbán Viktor pártjával, 10–14 százalékuk az MSZP-vel, 7–10 százalék a Jobbikkal, 5–7 százalék a DK-val.

 

Egészségügy, család, kiskert

Végül pedig a számunkra legérdekesebb, de mindenképp legfontosabb információk: mi érdekli leginkább a Vasárnap olvasóit? A felmérésből kiderült, hogy szinte minden, amivel lapunk hasábjain foglalkozunk, de leginkább az időjárással, egészségüggyel, háztartással, kertészkedéssel kapcsolatos írások. Szívesen olvassák a dél-szlovákiai eseményekről szóló cikkeket, az oktatásügyről, családról és gyermeknevelésről, utazásról, kulturális eseményekről, sütés-főzésről, lakberendezésről szólókat is, közkedveltek a fejtörők, keresztrejtvények, valamint a kertészeti tanácsok. Az olvasók 35–40 százalékát érdeklik a bűnügyek, a történelmi témájú írások, a bulvárhírek és a jogi tanácsadás, vallási témájú írásokat pedig alig harmaduk olvasna. Az egészségügyi témájú cikkek jobban érdeklik az idősebb korosztályt, az oktatás és a gyereknevelés a 25–44 éveseket, az utazás a fiatalokat, a főzés, lakberendezés a nőket, a politika, történelem és a bűnügyek pedig inkább a férfiakat. A politika iránt inkább az idősebb és közép- vagy felsőfokú végzettségű megkérdezettek érdeklődnek, főleg Pozsony és Besztercebánya megye lakói.

A Vasárnapot a megkérdezettek 49 százaléka olvassa állandó jelleggel, havonta egyszer pedig 100 százalékuk. Olvasóink többsége nő, 44 év feletti, érettségizett vagy diplomás, Nyitra megyében él, rendszeresen jár templomba, és szinte ugyanolyan arányban vannak köztük a Híd, mint az MKP választói.

 

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnapban jelent meg