Sorsok a VASÁRNAPBAN

Kisiklott életek

Végre a televízióban, a rádióban és az újságokban is beszélünk róla. Eddig is tudtuk, hogy számos nő és gyermek él erőszakos környezetben, de érdemben még mindig nem foglalkozunk vele eleget.

Teréz a gyermekeivel, férjével egy városi lakótelepen lakott. A család szerény körülmények közepette élt, az asszonynak néha az is fejtörést okozott, hogy mit adjon enni a gyerekeknek, mit csomagoljon nekik tízóraira iskolába, miből vegyen nekik ruhát, cipőt, miből fedezze a többi szükséges kiadást. Pedig ahol csak tehette, takarékoskodott, ott is, ahol soha nem hitte volna, hogy lehet. De ez sem segített.

Férje őt okolta a helyzetért: azért élnek ilyen szűkösen, mert az asszony nem tud gazdálkodni a pénzzel. Folyton szemrehányásokat tett neki. Eleinte csak dohogott, később fel is emelte a hangját, főleg esténként a kocsmából hazajövet, mert bizony egyre gyakrabban látogatott oda. Mivel nem volt állandó munkája, lassan már nem volt nap, amikor ne ittasan jött volna haza. Ilyenkor még jobban nekibátorodott. Azért is az asszonyt hibáztatta, hogy elveszítette az állását, holott az az igazság, hogy kőművesként munkába is gyakran ment ittasan, s mivel munkáltatója nem kockáztatta, hogy baleset történjen, elbocsátotta. De hát ezt egy alkoholista nem látja be, mindig bűnbakot keres, mindig más az okozója félresiklott életének.

 

Miért tűrt Teréz? Miért hitte el, hogy valóban ő a hibás? Hogy torkollhat egy jól induló kapcsolat testi-lelki terrorba? Mi kellett ahhoz, hogy Teréz rádöbbenjen, erőszak áldozata? Mennyire segített a rendőrök bevonása? Megold-e valamit a válás? Hová fordulhatnak országszerte a bántalmazott nők, családok? Olvassák el a már megvásárolható Vasárnapban!