A labor is hangos a daltól

A képernyőn 2014 tavaszán tűnt fel. Innen indult énekes karrierje, ismertsége. Bangó Margit azonnal a szívébe zárta Szigeti Ferencet. 

Rendkívül izgulós, lámpalázas fiatalembernek jellemzi magát, aki szabályosan rosszul tudott lenni egy kiállás előtt. Elsápadt, nem kapott levegőt, gyomorgörcsei voltak. Nem tudott szerepelni, soha nem tanulta. A gyulai születésű fiatalember Sarkadon nőtt fel, 2009-ben került Budapestre, élelmiszeripari analitikus, a Corvinus Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Műsoraival időközben nemcsak Szlovákiában, a környező országokban is fellépett. A magyar nóták és népdalok mellett cigánydalokat, sanzonokat, régi magyar melódiákat, swingeket is előad.

 

Hogy lesz egy élelmiszeripari mérnökből előadóművész?

A magyar népdalok és a cigányzene világa már gyerekkorom óta kísért. Nagymamámék nagyon sokat hallgatták a Jó ebédhez szól a nóta műsorát a rádióban, és rengetegszer hallgattam velük együtt, megtetszett ez a kifinomult zene. Sok régi gramofonlemezünk is volt, gyakran lejátszottam őket, s valahogy ráállt a fülem. Tizennégy-tizenöt éves koromban éreztem, a hangom alkalmas arra, hogy ezeket a dalokat énekeljem, de 2014-ig soha sehol nem léptem föl. Óvodás, iskolás, sőt középiskolás koromban sem volt olyan énektanárom, aki felfigyelt volna rám, foglalkozott volna velem. Soha nem neveztek énekversenyre, nem játszottam hangszeren, nem tudták rólam, hogy jó hangom van. Sőt: én magam sem gondoltam nagyon sokáig. Azzal tisztában voltam, hogy tudnám csinálni, de elnyomtam magamban. Nagyon jó tanuló voltam, szerettem a természettudományi tantárgyakat, arra készültem, hogy tudós leszek, felfedező. Ez be is igazolódott, mert az élelmiszeripari tudományokban lassan mester mérnök leszek.

 

Időközben sem tanult meg hangszeren játszani?

Gitározom egy picit, amatőr szinten, csak a magam szórakoztatására.

 

Az énekesi pálya nagyon fölborította az életét?

Radikálisan, de pozitív értelemben. Már négy tévészereplés elegendő volt ahhoz, hogy az ország nótaműsorainak rendezői, szervezők megismertek, rengeteg meghívót, üzenetet kaptam. Ez indított be. Másik dolog, hogy a tehetség, a hírnév, a tudás kevés, az már magán az emberen múlik, hogy mindezzel hogy sáfárkodik. A semmiből indultam, és sokszor kaptam olyan felkéréseket, ahol csak utazási költséget tudtak fizetni, mégis elmentem. Belegondoltam, hogy ha nem megyek el, nem ismernek meg. Az éneklés, pláne a nótaéneklés olyan szakma, ahol az ember ismeretségekre, kapcsolatokra tesz szert. S ha látják valakin az elszántságot, megbízhatóságot, igényt tartanak rá. Így kerültem a rádióba, több tévéműsorba.

 

És a sanzonok, a régi magyar melódiák, a swing? Csak úgy jött magától?

Teljesen. Mindig is tudtam, hogy van hozzá érzékem, cigánynótákkal indultam, ami nagyon tetszett a közönségnek, később kezdtem el népdalokat énekelni, hogy számot adjak arról, nekem a magyar nóta, a csárdás is megy. Nem is tudom elválasztani egyiket a másiktól, küzdöttem már akkor is a beskatulyázás ellen. Sok helyütt csak cigánynótát akarnak, de mindig erősködöm, hogy nem, legyen népdal és sanzon is, bár a színpadon megpróbálom ezeket térben és időben elválasztani egymástól.

 

A hangja nem a megszokott öblös, mély férfihang, hanem kicsit különleges, enyhén vékony, bársonyosabb. Ez előny vagy hátrány?

Előny. Bevallom, nem is az énektudásom miatt szeretnek. Mivel nem tanultam éneklést, nem vagyok egy technikás előadó. Tudok magas hangokat, tudok mély hangokat, tudok transzponálni, de én kottát sem tudok olvasni. Elsősorban az íz miatt hívnak. Az érdekes hang miatt, mely az egyéniségemnek egy archaikus jelleget kölcsönöz. Amikor meghallottak először énekelni, azt mondták, »mintha egy régi magyar filmet hallanék«. Azt gondolom, hogy mikor énekelek, megkérdőjeleződik a sztereotípia. Van egy férfi, akinek vékonyabb a hangja, s ilyen típus kevés van. Azért nagy szerencse ez, mert így jobban érthető a szöveg. S ha a fiatal érti, hogy miről szól a dal, ha nem is lesz magyar- vagy cigánynóta-kedvelő, legalább észreveszi, hogy van ebben is szép.

 

Mire készül jelenleg?

Most készül egy új lemezem, teljesen új oldalamat próbálom megmutatni – kirándulni a sanzonok, filmzene világába. Nemrégiben, szeptember 15-én a Művészetek Palotájában énekeltem a Rajkó-zenekarral megalapításuk 65. évfordulója alkalmából, ahol a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és több más kitűnő művész is részt vett. Január harmadikán fellépek.a Mulat az Aréna című mulatós megafesztiválon, ahol a hazai élet közkedvelt mulatós énekesei adnak öt-hat órás koncertet a Papp László Sportarénában.

 

Szigeti Ferencnek van kedvenc nótája?

Az nincs, a zenében én mindent szeretek. Példaképem sincs tulajdonképpen. Nagyon sokat köszönhetek Héger Rudolfnak, két éve ismertem meg. Bangó Margit mellett ő az, aki a legtöbbet segített nekem, aki pontosan tudja, hogy kicsit lámpalázas, bizonytalan vagyok. S azt is, hogy nem vagyok egy ügyeskedő típus, inkább félénk, sokszor tanácsra szorulok.

 

Még mindig lámpalázas?

Az szerencsére teljesen elmúlt. Annak idején olyan légszomj kapott el, hogy képes lettem volna elájulni. Ma már sikerült visszaszorítani a drukk szintjére, ami ebben a szakmában elengedhetetlen.

 

Mint nótás embernek mit tesz hozzá az életéhez a zene?

Egy példa: sokszor megfordulnak utánam a villamoson, s nem értem, hogy miért néznek. Aztán rájövök, azért mert dúdolok. Mindig van a fejemben valami dal.

 

Munka közben is dúdol?

A labor hangos a daltól. Nemcsak a nóta, a lírai zene, a szép slágerek is fejlesztik az érzésvilágot. Én azt vallom, hogy az embereknek a szépet adni kell, bár sokszor nem ezt tapasztalom a világban.

 

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!