A nagy jóléttől vagyunk rosszul?

Egészségtelenül táplálkozunk, túl sok alkoholt fogyasztunk és dohányzunk.

Milyen civilizációs betegségek fenyegetnek még?

Workoholizmus – azaz kóros, teljesítménykényszerrel járó munkamánia, amely miatt az egyén elhanyagolja a családját, elhagyja kedvteléseit, és nem törődik az egészségével

Kiégés – állandó fáradtságérzet, a motiváció hiánya

Kövérség – a hosszan tartó stressz is elhízást okozhat, mert a stresszhormon magas szintje arra késztet, hogy minél több zsíros és édes ételt fogyasszunk

Karpális alagút szindróma – gyakran a számítógép egerének használata következtében kialakuló betegség. Lényege, hogy az ideg, mely az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot is behálóz, a csukló magasságában összenyomódik. Ez először zsibbadással, majd nagy fájdalommal jár.

Ezért halunk meg annyian civilizációs betegségekben. Az Egészségügyi Világszervezet pár napja közzétett jelentése szerint minden szocialista utódállamban lehangoló a helyzet.

Cukorbaj, szív- és érrendszeri megbetegedések, s a rák különböző fajtái. Ezek azok a betegségek, amelyeknek a kialakulásához az ember életmódjával nagyban hozzájárul. Nálunk pedig még mindig hagyománya van az eszem-iszomoknak, rágyújtani sem ciki – a minőségre pedig nem adunk. Vagy azért, mert sokaknak csak az olcsó, kétes eredetű és még kétesebb tartalmú élelmiszerekre telik, vagy pedig azért, mert nálunk gyakran a drága sem feltétlenül jó minőségű.

 

Ülünk és nassolunk

Tény, hogy jóval többet is eszünk, mint az egészségesebb nemzetek fiai, ráadásul több zsíros, füstölt és cukros ételt. Hal, párolt zöldség alig kerül az asztalunkra, csirkéből többnyire olyat vásárolunk, amelyet antibiotikummal kezeltek, vízzel duzzasztottak fel, és kurkumával festettek sárgára. „Még a szocializmusban sem táplálkoztunk ennyire egészségtelenül, mert mértékletesebbek voltunk, és jóval több volt a háztáji termék. Ma az üzletek bőséges választékában rengeteg a szemét, amelyet csak azért eszünk meg, mert reklámozzák, vagy a sok ízfokozónak köszönhetően rászoktunk” – figyelmeztet Viera Kissová diabetológus, táplálkozási és anyagcserezavarokra szakosodott orvos.

Mielőtt megrakjuk a tányérunkat, arra is gondolnunk kellene, hogy nem végzünk már annyi fizikai munkát, mint annak idején a nagyszüleink – figyelmeztet a szakember. „A nagyapa még megehetett naponta egy szál kolbászt és ujjnyi szalonnát, mert kapált, kaszált. Ugyanezt az unokája, aki reggeltől estig a számítógép meg a tévé előtt ül, már nem teheti meg. De megteszi, sőt még burgonyaszirmot, pattogatott kukoricát is nassol, aztán csodálkozik, hogy ötvenévesen már egy marék gyógyszert szed, pedig a nagyapja 90 évesen is csak az aszpirint ismerte. Sajnos egyre fiatalabbak szenvednek cukorbetegségben, magas vérnyomásban, és az okok a gének, valamint a stressz mellett mindig visszavezethetők a helytelen táplálkozásra, mértéktelen alkoholfogyasztásra, dohányzásra is” – mondja a doktornő.

 

Minél szegényebb, annál egészségesebb

Az evésben-ivásban gyakorolt mértékletességet és a több mozgást a lakosság háromnegyedének receptre lehetne felírni: ennyien vannak, akiknek a testtömegindexe (BMI) 30-nál magasabb. A halálesetek 89 százalékának hátterében a civilizációs, más néven jóléti betegségek állnak. Nem véletlen, hogy a szegény afrikai országban nincs annyi cukorbajos, szívbeteg, és a rák olyan ritkának számít, mint nálunk 30-40 éve.

A világ legegészségesebb lakosságú országa paradox módon a háborúk és a tálibok terrorja által sújtott Afganisztán. A magyarázat egyszerű: a szegénység miatt az emberek nem eszik túl magukat, csupán az emberek 2,7 százaléka túlsúlyos. Az alkoholt a muszlim vallás tiltja, és cigarettára is keveseknek telik, mindössze 83 szál jut évi átlagban egy főre. Úgy látszik, túlságosan nem is stresszelik magukat az ott élők, megszokták, hogy hol az oroszok, hol az amerikaiak, hol a tálibok lőnek. A többi egészséges ország is mind Afrikában vagy Ázsiában található, és lakosaik jóval szerényebb körülmények között élnek, mint a sokkal betegebb közép-európaiak.

 

Csehül állnak a csehek

Közülük is a leginkább a csehek, akik a WHO felmérése szerint evésben, ivásban és dohányzásban sem ismernek mértéket. Fejenként minden csehre 14 liter tiszta alkohol jut évente, ami azt jelenti, hogy több száz liter sört, bort, pálinkát isznak meg, s a világ élvonalába ették magukat, olyan sok náluk a kövér. Őket az oroszok követik az egészségtelenül élők listáján, akik a töméntelen szeszfogyasztásnak köszönhetik a második helyet, a szlovének pedig azért kerültek a harmadikra, mert dohányzásban a hatodikon állnak a világban: minden szlovén lakosra évi 2637 szál cigaretta jut! Mi sem dicsekedhetünk, Szlovákia az ötödik, Magyarország pedig a hatodik a civilizációs betegségek gyakorisága tekintetében.

Európában a skandinávok a legegészségesebbek: Svédország, Norvégia, Finnország, valamint Svájc és Izland állampolgárai. Elemzők szerint azért is, mert ott a jólét nem a mértéktelen fogyasztással, hanem protestáns puritanizmussal társul. A mediterrán országok közül Olaszország lakossága a legegészségesebb, jól állnak a portugálok és a macedónok is. Spanyol- és Horvátország, továbbá a gasztronómiájáról híres Franciaország a középmezőnyben van, Németországgal, Törökországgal és Ukrajnával együtt.

 

Szamoa a legkövérebb

Az egészségtelenül élők tízes listáján az USA az egyetlen nem európai állam. Lakosságának 35 százaléka túlsúlyos. Hogy mégsem került az élmezőnybe, az annak köszönhető, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás ott nem annyira menő. Kanada sem sokkal áll jobban. Mexikó ebből a szempontból Dél-Amerikával mutat hasonlóságot, ahol merőben más a helyzet, Paraguay, Peru és Bolívia világviszonylatban is az élmezőnybe tartozik. Brazília középtájon található a listán, Argentína nála valamivel lejjebb.

A legtöbb kövér ember azonban nem Amerikában, hanem Ausztráliában és Óceániában él – Szamoa szigetén a lakosság 41,6 százalékának 30-nál magasabb a testtömegindexe, és hasonló a helyzet a többi csendes-óceáni szigeten is: az ott élők ugyanis felettébb kedvelik a zsíros, sós ételeket és cukrozott üdítőket. Ázsiában India és Nepál lakosai a legegészségesebbek. A kínaiak, irániak és mongolok közepesen azok, s nyilván a nagy jólétnek köszönhetően Szaúd-Arábia marad el leginkább tőlük. A WHO tanulságokat nem von le, épp elég figyelmeztető az általa közzétett jelentés és térkép, melynek színei a világosszöldtől a sárgán át a mélybarnáig terjednek. Döbbenetes látvány, hogy a világ gazdagabb része szinte mind barnába borul, és a nagy jólétben tönkreteszi, pontosabban tönkreeszi magát. Pedig nem kényszerből, hanem saját elhatározásából élhetne egészségesen, mert a tudása is, pénze is megvan hozzá.

 

Sokat iszunk, de kevesebbet, mint régen

Jó hír, hogy Szlovákiában a rendszerváltás óta két literrel csökkent az egy főre eső alkoholfogyasztás. A statisztikai hivatal adat-összehasonlításából kiderül, hogy az ország lakossága leginkább sört iszik, aztán bort; a tömény italok csak ezután következnek. 1990-ben még 10,4 liter tiszta szesz jutott évente minden lakosra, 2015-ben már csak 8,7 liter. Inkább a férfiakra jellemző, hogy egy ültükben hat pohárnál több italt hajtanak le egymás után. A lakosság 11 százaléka legalább hetente egyszer lerészegedik, ugyanennyi az alkoholisták aránya is. A lakosság 3,1 százaléka fogyaszt alkoholt naponta; a csökkenés oka szakemberek szerint főleg az, hogy a munkahelyeken már nem isznak az emberek annyit, mint a szocializmus idején. Akik keveset keresnek, és nem függők, azok nem is költenek alkoholra, s nem mellékes az sem, hogy a lakosság elöregszik, az idős emberek pedig szinte mindnyájan gyógyszereket szednek, ezért egyáltalán nem vagy alig fogyasztanak alkoholt. Az első alkohollal kapcsolatos tapasztalatokra azonban továbbra is nagyon korán, 10–14 éves korban tesznek szert a gyerekek, ezen a téren a felvilágosító programok ellenére sem változott semmi. Rosszak az eredmények a 15–18 éves korosztálynál is, itt 10,2 liter szesz az évi átlag. Országosan a férfiak több alkoholt fogyasztanak, mint a nők, de a tinik között ez az arány kiegyenlítődött: a lányok már versenyt isznak a fiúkkal, sőt olykor meg is előzik őket.