Hégli Máté: Finomhangolás Avignonban. Munka és lazítás

Franciák, tajvaniak, lengyelek, kínaiak, belgák – hogy mi a közös bennük? Mind egy emberként ugranak fel székükből és kiáltják a már szállóigévé vált háromszoros bravót. Míg az elmúlt pár napban a provence-i időjárás színuszgörbére váltott, a Finomhangolás sikere, örömünkre, töretlen exponenciális vonalat húz. 

Bartusz Réka felvétele

Előadásainkon sorra jelennek meg a legnevesebb kritikusok, külföldi színházigazgatók, a tánccal és színházzal foglalkozó legkülönbözőbb újságok szerkesztői, akik az Avignonban tartózkodó turistákkal és a hazai színházkedvelőkkel együtt tapsolnak kitörő örömben hosszú, végtelennek tűnő perceken át. Tényleg működik a Finetuning a Festival Off d'Avignonon. A szakemberek nem értik, honnan ez a rengeteg mozdulat, a lábak, a kezek technikája, mégis, kultúránkat, hagyományainkat nem ismerve, de a koreográfiát megértve, csupán a látottak alapján elismerő szavakkal állnak fel székükből. Az első felkérések már meg is érkeztek.

Hat előadás és a rendkívül hatékony francia szakszervezeteknek köszönhetően egy műsorszünet van már mögöttünk. Július 11-e az első Finomhangolás-mentes fesztiválnap az Espace Alyában. Felmerülhet a kérdés, hogy bírták nélkülünk, de nem sejtjük, mert kihasználva a szabadnapot és a forró délutánt, együtt lazítottunk a medence mellett, grillsütőnk társaságában. A víz egész nap hullámzott a benne pancsoló táncosainktól, a labdáról leszakadt a bőr az órákig tartó lábteniszmeccsek alatt. Valaki kilyukasztotta Dusan matracát, aki a sérelem ellenére a francia kistermelőktől felvásárolt 7 kiló prémium marhahúsból készített igazi magyaros pörköltet az egész társulatnak, újabb színt és ízeket hozva ezzel a francia–magyar koprodukcióba. Egy-két sör és jó francia bor kíséretében mind elfogyott. Végre egy nap, mikor az egész társulat együtt lógathatta a lábát, és süttethette a hasát anélkül, hogy az esti előadás sikeréért aggódott volna.

Kisimult arccal, új erőt nyerve este ellátogattunk az avignoni éjszakai életbe, és saját előadásunk helyett jegyet foglaltunk a Les Hivernales színház táncelőadására. Az élmények vegyesek, de mint kiderült, a francia nyelv nem csak az utcán és a kávézókban tud kellemetlen helyzeteket szülni, hanem egy táncszínházi előadás felének megemésztését is megnehezíti. Főleg, ha a darabban sokkal több a szöveg, mint a Finomhangolásban. Sebaj, élménynek mindenképpen super!

A műsor után gyors vacsora a helyi kebabosnál, és irány a szórakozás. Átnéztünk a színházunk melletti Village du Offba, mely az avignoni fesztivál szakmai és sajtóközpontja, valamint különböző konferenciák és koncertek színhelyéül is szolgál. Nappal. Éjszakánként azonban a fesztiválon részt vevő társulatok színjátszóinak, táncosainak, különböző zenekaroknak és énekeseknek a VIP-bulinegyedévé alakul át. Hangos zene, köszöntők, pohárkoccanások hangja törte meg a vörös fényben szálló füst csendjét, éjfélkor mégis mi öten voltunk a leghangosabbak. Máriát, táncosunkat, kolléganőnket köszöntöttük fel születésnapja alkalmából.

Másnap újra elővett az izgalom – este előadás! Délután a már megszokott úton, a megszokott időben célba vettük a színházat, ahol a szokásos felkészülés várt. Senki sem izgult már úgy, mint az első két-három nap. Jambon et fromage szendvics és kóla a büfében, majd gyorstalpaló francianyelv-tanfolyam folytatása Laurant-nal, a színház technikusával az Espace Alya udvarán. Egészen a s'il vous plaît-ig jutunk.

Az előadás előtt még gyorsan átnéztünk Rékával a Village-ba, ahol a pincérnő már kérdés nélkül hozza neki a kávét cukor és tej nélkül, nekem pedig mindkettővel. Arcunkon a meglepettség jelei gyorsan változtak az elégedettségéivé. Aztán Finomhangolás, és újra áll a közönség. Már nem annyira meglepő, de mindig nagyon jólesik. Bevettük Avignont.