2017. január 21., szombat 01:33

Hová lett? Tudják, az a jó vastag hótakaró, amiben bokáig lehet caplatni, amiből örök gyerekként sárgarépaorrú hóembert lehet görgetni, ami a földnek, a termőnek is nagy áldás, megvédi az erős fagyok ellen.

2017. január 18., szerda 10:38

Olyan vagyok itt, mint saját magam szegény, kelet-európai rokona

2017. január 12., csütörtök 23:55

Le akartam írni, ahogy járok, de nem tudtam. Jobb és bal, ez így oké, szünet is van közte – dobbanásnyi ‒, de vajon így a szünettel együtt már lehet-e egy ütem az ütés, az a csattanó pofon, amit a cipőm talpa a betonra mér? Nincs jelző. Csak a betonra. Mennyi mindent ki lehet olvasni egy mondatból.

2017. január 11., szerda 10:04

Van egy nem túl titkos, de talán éppen emiatt működőképes fegyverem a tolóablakoknál dolgozó morcos hivatalnokokkal szemben: a születésem dátuma

2017. január 5., csütörtök 22:29

Van egy nem túl titkos, de talán éppen emiatt működőképes fegyverem a tolóablakoknál dolgozó morcos hivatalnokokkal szemben: a születésem dátuma. Nem állítom, hogy minden alkalommal beválik, de még mindig nagyobb a hatásfoka, mint a tartós, viszonzást váró mosolygásnak.

2016. december 30., péntek 00:22

Csak semmi riadalom, ez nem egy a „hogyan legyünk sikeresek és gazdagok gyorsan” írások közül, ez csak a szegény ember vízzel főz, álmát is maga találja ki magának egyik lehetséges története. Karácsony előtt. Ilyenkor kell álmodni. Hátha teljesül!

2016. december 29., csütörtök 23:58

„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.” Weöres: A teljesség felé Jó volt, mert megértük, megéltük, túléljük. Meg kemény is volt, hozott sok rosszat, nagyjaink mentek el váratlanul, a megkérdezésünk nélkül.

2016. december 9., péntek 10:39

Nagy költözködés van most a világban. Olyan dolgok jelennek meg egy átlag, melós ember életében, amikről eddig csak a tévében hallott, ha egyáltalán, de most, hogy látni is lehet ezeket, még inkább oka van egy kis vállrángatásra, kitartó fejrázásra.

2016. december 7., szerda 11:24

Szinte naponta látom őket munkába menet. Alig világosodik még, amikor a fiatal anyuka kiszáll kicsi lányával az autóból. 

2016. december 2., péntek 01:42

Hát nekem azt senki ne mondja, hogy nem tudok egyedül lenni, mert én azt pontosan tudom. Hogy várjam meg az egyetemi büfében, a kávézóban, amíg kakil, hogy rendeljek még valamit vagy kérjem el a wifi-jelszót.

Oldalak