Megköszönted?

Jó esetben természetes, hogy ha váratlanul kapunk valamit, megköszönjük. Ennek ellenére van valami, amit nem szoktunk megköszönni, pedig érdemes lenne. Eszedbe jut, mi az?

A gondolkodásunk főként a problémát figyeli. Az ember munkája jórészt a problémák megoldásából áll, a családi élet is megoldandó kihívások elé állít mindenkit, és amikor egymással beszélgetünk, legtöbbször a gondok vannak a terítéken. Ebből adódnak a konfliktusok. A munkában biztosan sokszor szegezik neked a kérdést, hogy miért nincs meg ez, miért van rosszul az. A nézeteltérések gyökere általában az, hogy a gondokra összpontosítva, azokat túlértékelve dagonyázunk vélt vagy valós nehézségek tengerében. Otthon ugyanez a helyzet. Kötekedünk, miért van ott a cipő, miért nem elég sós a leves, miért van a kanál itt, és a villa miért nem ott. Ezekben a helyzetekben eszünkbe sem jut bármit is megköszönni.

Ha felnézünk a problémáink kupaca felett, észrevehetjük, hogy egy csomó más dolog rendben van az életünkben. Nincs vele gond, nem okoz fejtörést. Ezeket a természetesnek látszó dolgokat felejtjük el megköszönni, pedig valaki más erőfeszítésének hála van rendben. A jól elvégzett munkahelyi és otthoni feladatok felett hajlamosak vagyunk elsiklani. Értük nem mondunk köszönetet. Pedig a rendezett dologért valakinek hálával tartoznánk. Próbáld észrevenni, és megköszönni őket, ha teheted.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

 

Koller Péter