Családi kalandtúra

Bevallom, soha nem értettem azokat a szülőket, akik pár hónapos babákkal indulnak tengerparti nyaralásra. 

Fotolia

Az anyuka egész nap az árnyékban ül a csöppséggel, eteti, pelenkázza, legyezgeti, kenegeti, ingerült, hogy nem fürödhet, amit persze, éreztet az apukával is, és a nyaralás végén már nem is szólnak egymáshoz. Pedig van megoldás, léteznek bababarát nyaralóhelyek, és olyan szállodák, ahol minden rendelkezésre áll, amitől a gyerek és a szülő is jól érzi magát. Csak tudni kell, mire érdemes odafigyelni. 

 

Mitől bababarát a szállás?

Nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, mi minősül bababarát szállásnak vagy nyaralóhelynek – a jelzőt az a szálloda biggyeszti a neve elé, amelyik akarja. Némelyik már attól bababarátnak gondolja magát, ha tud biztosítani a vendégeknek egy gyerekágyat, más még arra is ügyel, hogy legyenek vakdugók a konnektorokban. Tény, hogy tengerparton nehezebb ilyen szállásokat találni, mert a hotelek ódzkodnak attól, hogy csak bizonyos vendégkörre szakosodjanak, ezért a kisgyerekes családok gyakran inkább magánházaknál bérelnek apartmant. A hazai és magyarországi szállodák kínálatában inkább csak azok között lehet gyerekbarátot találni, amelyeknek wellnessrészlegük is van, de azért érdemes a foglalásnál rákérdezni, mit tudnak nyújtani a kisgyerekeknek, és nem zavarja-e a többi vendéget a jelenlétük.

 

Speciális igények

Ahhoz, hogy a gyerekes nyaralás ne a bosszúságok, hanem a kellemes élmények miatt legyen emlékezetes, nagyon sok minden kell. Épp ezért az első gyerekkel sokan nem is nagyon mernek utazni, nyaralni pedig végképp nem. Akik viszont bevállalják, az olyan csekélységet is nagy könnyítésnek veszik, ha végre nem nekik kell főzni és mosogatni. De sokkal többet is kaphatnak, ha tudják, mit keressenek. Jó, ha például van a szállodában gyermekmegőrzés vagy gyermekprogram, amely alatt a szülők kettesben is kikapcsolódhatnak, és ha éjszaka nincs zenebona a környéken, mert ha a gyerek nem alussza ki magát, a következő nap máris tönkrement.

Ugyanakkor az is fontos, hogy a többi vendéget se zavarja a gyereksírás vagy az ebédlőben a kanalat földhöz vágó, mindent összemaszatoló gyerekek látványa. De ez már a szálloda felelőssége, elsősorban rajta áll, mennyire nyújt korrekt információkat a vendégeknek. Tény, hogy nem lehet mindent akarni, de nem szerencsés kisgyermekes családokat egyszerre elszállásolni csendre és nyugalomra vágyó nyugdíjasokkal.

 

Bilipénz és felár

Bár Szlovákiában még nemigen akad, de Ausztriában és Magyarországon is több, kimondottan gyerekbarát wellness-szálloda van, csak az a gond velük, hogy viszonylag drágák. Egy éjszakáért egy háromtagú családtól akár háromszáz eurót is elkérnek. Márpedig épp a kisgyerekes átlagcsaládok nem szoktak pénzben bővelkedni, hiszen általában csak az apa dolgozik. A vendéglátósok pedig minden plusz-szolgáltatásért felárat kérnek, és ez alatt nem csak a gyermekmegőrzés értendő. „Egy balatoni szállodában tavaly minden napra plusz 500 forint bilipénzt kértek, mert hogy ugye az éjjeliedény tartalmát lehúzzuk a vécén, ami plusz vízfogyasztás, és a gyerek után többet is kell mosniuk. Kifizettük, de biztos nem megyünk oda többet” – mondja Hajnalka, egy kétéves kislány édesanyja. „Amúgy a szolgáltatásokkal nem volt baj, volt mászóka, csúszda, gyerekdiszkó, kézműves-foglalkozás. De észrevettük, hogy amikor nagyon kelendő lett a csokimázzal leöntött fagyi, másnapra hirtelen megemelték az árát, vagy a honlap szerint ingyenes játszószobába külön belépőt kellett fizetni. Azt hiszem, ebből is úgy próbálnak hasznot húzni a vendéglősök, mint az esküvőkből, mert tudják, hogy a gyerekére senki nem sajnálja a pénzt” – mondja az anyuka. 

 

Kétéves korig ne utazzon!

Bármilyen csodálatos is azonban a szálloda, egészen pici gyerekkel nem érdemes nagy útra kelni, mert számára az utazás és a környezetváltozás is megterhelő. „A tengerparti nyaralást egyéves korig egyáltalán nem ajánlom, utána is csak módjával” – figyelmeztet Jana Matúšková gyermekorvos. 

„A repülőgépen a változó légnyomás kárt tehet a baba hallásában, a légkondicionálástól orrüreg-gyulladást kaphat. Akik nem akarnak lemondani a tengerről, azok autóval és közelebbre utazzanak, mondjuk éjszaka, amikor a gyerek alszik. Ugyanilyen veszélyes a napszúrás is, ezért a kisgyerekkel mindig árnyékban kell tartózkodni. Tudatosítsuk, hogy a kétévesnél fiatalabb gyermeknek még nem fejlődött ki az immunrendszere – akkor sem, ha minden védőoltást megkapott –, ezért én a nagyobb külföldi utakat és tengerparti nyaralásokat csak kétéves kor felett ajánlom. És még akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisgyerekkel töltött szabadság nem a szülők pihenéséről, hanem a gyerekek kikapcsolódásáról szól. Hiába van a medencénél úszómester, a partnál sekély víz, szabványszerű játékok, baj mindig történhet. Azt szoktam mondani, hogy a gyerekkel nyaraló szülő csak helyet változtat, a kötelességekből és a gondokból nem hagy otthon semmit, sőt, még többet vesz magára, mert a környezetváltástól nyűgösebb lehet a gyerek, hiányzik az otthoni komfort.”

 

Kamaszokkal sem egyszerű

A doktornő azt javasolja, hogy azok a kisgyerekes szülők, akik mégis rászánják magukat az utazásra, barátokkal, nagyszülőkkel menjenek, és váltsák egymást a gyerekvigyázásban. Ideális, ha két kisgyerekes család megy együtt, így a nagyobbacska gyerekek már játszani is tudnak együtt, a felnőttek közül pedig elég, ha egyszerre egyvalaki van szolgálatban. „Ha csak a szülők utaznak a kisgyerekkel, az esetek nagy részében fáradtabban jönnek haza, mint ahogy elmentek, ráadásul egy csomó pénzükbe is kerül a dolog. Azért a pár fotóért, amit majd feltesznek a facebookra, ez biztosan nem éri meg.”

Nem sokkal egyszerűbb kamasszal nyaralni sem, mert vagy látványosan és nyűgösen unatkozik, vagy úgy utálja az egészet, ahogy van. Ciki neki a szülőkkel heverni a parton, nem érdeklik a múzeumok, és frászt kap attól, hogy folyton figyelmeztetik, kenje magát napvédővel, ne ússzon messzire, és ne csak hasábburgonyát szedjen a svédasztalnál. Mielőtt tizenéves gyerekkel indulnánk szabadságra, érdemes őt is megkérdezni, mit szeretne. Egy tininek is van saját véleménye, elképzelése arról, hogy hogyan töltené legszívesebben azt az egy-két hetet, nem várható el tőle, hogy mindenben alkalmazkodjon a szüleihez, és örüljön, ha egyáltalán nyaralni mehet.

 

Internet és buli legyen

Ha sportolni szeretne, ne olyan helyre menjenek, ahol a nyugágyakon és a báron kívül semmi nincs. A gyerek is vágyik szórakozásra, jó ha van a közelben sportolási lehetőség, diszkó, esetleg kalandtúrára is jelentkezhet, és az sem árt, ha sok a fiatal. Olyan hely természetesen szóba sem jöhet, ahol nincs internet, wifi és mobiltérerő. Ami különösen érdekli a környéken, azt nézzék meg vele együtt, sőt, engedjék, hogy ő szervezzen programot a családnak. Semmiképp ne nyaggassák azzal, hogy az üdülés alatt is tanuljon, ez az idő legyen számára is a pihenésé. Ha anyagilag megoldható, mindenkinek jobb, ha a kamasz a szabadságon sem alszik egy szobában a szüleivel, gyereknek és felnőttnek egyaránt szüksége van intimitásra. Az egybenyíló szobák vagy az apartman lehetővé teszik, hogy a család együtt legyen, ugyanakkor mindenki el is vonulhasson, amikor egyedüllétre vágyik.

Ahol nincsenek hasonló korú testvérek, ott az a legjobb megoldás, ha a család magával tudja vinni a kamasz barátját, barátnőjét. Ez aztán úgy szokott működni, hogy cserébe az ő szülei is magukkal viszik a gyereket az ő nyaralásukra. Ha a kamaszok ketten vannak, találnak maguknak időtöltést, nem a szüleiket nyúzzák azzal, hogy mennyire unalmas minden. Ne feledjük, a közös családi nyaralásnak csak akkor van értelme, ha mindenkinek jó, és a gyerek sem érzi úgy, hogy csak azért vitték magukkal, mert otthon nem volt kire hagyni.

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnapban jelent meg