A tudatos kommunikáció

Hogyan használjuk okosan a Facebookot? 2. rész

Ahhoz, hogy önfeledten és problémamentesen használjuk a közösségi oldalakat, fontos, hogy kivel állunk ott szóba, miről beszélünk, s milyen kifejezéseket és hangulatjeleket használunk. Az üzenetben leírtak, a kommentárok és posztok megmaradnak, hiába töröljük ki őket. Hozzáértők a többéves bejegyzést is pár perc alatt vissza tudják keresni.

 

Gondolkodjunk, mielőtt írunk

Ha olyannal beszélgetünk online, akit személyesen nem ismerünk, ne áruljunk el mindent magunkról. Profilt akárki létrehozhat, kontroll nélkül – erről az előző részben volt szó (22. szám). Bármit írhat, létező személynek adhatja ki magát, lopott képekkel és adatokkal. Nem lehetünk biztosak benne, hogy akivel csetelünk, az valódi személy, tehát legyünk óvatosak. Gondoljuk végig, hogy mi mennyire vagyunk őszinték a másikhoz. Ismerkedéskor mi is szeretnénk magunkat a legelőnyösebb oldalunkról megmutatni. Nem kötjük az orrára a másiknak, hogy vannak hibáink is. Minél jobban szeretnénk tetszeni, annál hajlamosabbak vagyunk ferdíteni az igazságon. Sokan akár akkorát is, hogy teljesen más embernek mutatják magukat, mint amilyenek valójában.

 

Hogyan védhetjük ki a kellemetlenségeket?

Gondoljuk át, mit írunk le: a szó elszáll, de a leírtak megmaradnak. Vissza lehet keresni őket, bármilyen régiek is, és a rosszindulatú emberek fel tudják ellenünk használni.

Gondoljuk át, hogyan írjuk: az írott szó hátránya, hogy csak olvassuk a másiknak a gondolatát, nem halljuk a hangját, és nem látjuk a tekintetét. Ugyanazt a mondatot próbáljuk meg különböző hanglejtéssel elolvasni: „Oké, szia.” Egy mondat jelentését teljesen megváltoztathatja a hanghordozás és az arckifejezés. Mondhatjuk kedvesen, mosollyal az arcunkon; ebből a másik tudja, hogy minden rendben van. Ha elmarad a mosoly, és monoton hangon mondjuk, változik a tartalom. Ismerkedéskor különösen fontos, hogy olyan szavakat és fogalmazásmódot használjunk, amelyek nem kétértelműek. Ezzel elkerülhetjük, hogy a másik félreértelmezze szándékainkat. Mi dönti el, hogy mit szűrünk le egy üzenetben kapott semleges mondatból? Például a pillanatnyi lelkiállapotunk. Minél rosszabb kedvünk van, annál nagyobb annak az esélye, hogy negatívan értelmezzük az üzenetet. Vagy: ha a másik rokonszenves, és szívesen megismernénk, nagyobb jelentőséget tulajdonítunk egy kedves szónak. A hangulatjelekre is érdemes odafigyelni cseteléskor.

 

Hangulatjel helyesen

Ez a kis apróság sokat tud változtatni a mondanivalón. Ha valakivel negatív dolgot közlünk, de a mondatot mosolyjellel fejezzük be, akkor ez könnyít a helyzeten, és el tudjuk érni, hogy a rosszabb hírt is jól fogadja a másik. Fordítva is érvényes. A helytelenül kiválasztott hangulatjel s az ilyen jel hiánya vagy túl gyakori használata eltérő értelmezéshez vezethet, ugyanis a hangulatjel segít tükrözni arckifejezésünket.

Ezekre érdemes odafigyelni minden internetes, írott kommunikációnál.

Hakszer Loreta

 

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!