5 befolyásos magyar pap, akit meggyilkoltak

Nem volt ritkaság a magyar történelemben, hogy egyházi méltóságok zavaros időben az ország legbefolyásosabb embereivé léptek elő. Határozott szerepvállalásukért nemegyszer életükkel fizettek. Íme öt magyarországi pap, akikre máig emlékezünk, mert fontos dolgot tettek.

Fotolia

 

 

1. Szent Gellért, az utazó

Velencei származású olasz szerzetes. 1015-ben Jeruzsálembe tartva a tengeren viharba keveredett. Egy szigetre menekült, itt találkozott a pannonhalmi apáttal, s az rábeszélte, hogy látogassa meg I. István királyt. Miután bemutatták az uralkodónak, az rábízta fia, Imre herceg nevelését, a pap vonakodása ellenére is. Később diplomáciai feladatokat kapott, és Bakonybélen is remetéskedett. Szent István halála után politizálni kezdett. A Vata-féle lázadás résztvevői 1046-ban Budán a Dunán való átkelés közben elfogták, és a szikláról a mélybe dobták.

 

2. Fráter György, a szervező

Váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros, eredetileg pálos szerzetes. Szolgálta Mátyás király fiát, Corvin Jánost, Szapolyai Jánost és annak fiát, János Zsigmondot is. Egyik fő érdeme, hogy bár a török megszállás kezdetén Magyarország újraegyesítésén fáradozott, előkészítette az Erdélyi Fejedelemség létrejöttét. 1540-ben, János király halála után a csecsemő János Zsigmond gyámja és az ország kormányzója lett. Nagyon jó politikai, diplomáciai és szervezői képességei voltak, kora talán legbefolyásosabb magyarországi politikusa lett. Alvinc várában I. Habsburg Ferdinánd király beleegyezésével meggyilkolták, két puskalövéssel és hetvenöt szúrással. III. Gyula pápa az ügy miatt 139 tanút hallgattatott ki.

 

3. Tomori Pál, a hadvezér

Róla is készülhetne történelmi kalandfilm Mel Gibsonnal vagy Russel Crow-val a főszerepben. Tehetséges és képzett katona volt, az ország területén több várnak is volt várnagya. Oroszlánrészt vállalt a Dózsa-féle 1514-es parasztfelkelés leverésében. 1519-ben budai várkapitánnyá nevezték ki. Egy évvel később ismeretlen okból szétosztotta vagyonát, és beállt a cseri barátok (obszerváns ferencesek) közé, a rend esztergomi kolostorába. 1523-ban a pápa kényszerítésére kalocsai érsek lett. A török fenyegetettség súlyosbodásával az országgyűlés megbízta a határvédelem megszervezésével. Több átmeneti siker után a magyar sereg fővezéreként sok más magyar egyházi és világi elöljáróval ottveszett a mohácsi csatában.

 

4. Martinovics Ignác, az összeesküvő

Kevesen tudják róla, hogy ferences apát volt. Ezenkívül fizikus, kémikus, császári rendőrségi besúgó, tanár. A 18. század végi magyar jakobinus mozgalom fő szervezőjeként a francia forradalom eszméit akarta elterjeszteni Magyarországon. Felségsértés vádjával ítélték el, és 1795-ben a budai Vérmezőn lefejezték.

 

5. Apor Vilmos, a vértanú

Erdélyi nemesi származású magyar vértanú püspök, aki a két világháború közti időszakban aktív közéleti szerepet is vállalt. Győr ostromakor 1945 márciusában megtagadta a rezidenciáján bújtatott asszonyok kiadatását, ezért a szovjet katonák dulakodás közben halálosan megsebesítették. II. János Pál pápa 1997-ben boldoggá avatta.