Nem kell tökéletes anyának lenni

A sok önjelölt szakértő kéretlenül is osztja a tanácsokat, mit kellene egy rendes anyának tudnia és megtennie, mennyi mindenről kell lemondania

Fotolia

Ettől aztán azok, akiknek nincs gyermekük, vagy éppenséggel van, de úgy érzik, sokszor az egy is sok, a többtől pedig egyenesen meg kell bolondulni, kellőképpen frusztráltak. Pedig a megoldás egyszerű: nem kell a tökéletes anyaságra törekedni.

 

Lazán és természetesen

Mert milyen is az a tökéletes anya? Aki legalább két évig szoptat, napközben egy kendőbe kötve magán hordja a gyermekét, éjjel vele alszik, minden ételt maga főz neki kizárólag bio alapanyagokból, és folyamatosan vele foglalkozik? Kristína Visolajská nyitrai gyermekorvos és ötgyermekes édesanya szerint ez egyáltalán nincs így, az anyának törődnie kell a gyermekével, de amíg az nincs életveszélyben, nem kell feláldoznia magát érte. „Amikor az első gyermekemet vártam, magam is megijedtem, mennyi mindennek kellene megfelelnem. Aztán rájöttem, hogy az én nyugalmam sokkal fontosabb a gyermeknek, mint bármi, mit a könyvekben javasolnak az ideális szoptatási időtől kezdve a saját kezűleg facsart zöldségleveken át egészen a mozgást fejlesztő játékokig. Aki mindent be akar tartani, amit a kézikönyvek javasolnak, abból fél éven belül egy idegcsomó lesz, és többet árt a gyerekének, mint használ. Ezért én mindenkinek azt ajánlom: csak lazán és természetesen” – mondja a doktornő.

 

 

Kevesebb ruha, külön alvás

Nagyon jól néz ki, de nem feltétlenül felel meg mindenkinek, ha a gyermek folyton az anyja mellkasán lóg egy kendőben. Kristína Visolajská szerint ez nagyon jó megoldás, ha a pici hasfájós, nyugtalan, vagy terpeszre kell pelenkázni, utazáskor vagy városjáráskor, de nehézkes a levétele, ha a baba elalszik. „Erre is gondolni kell, mielőtt kendőbe rakjuk, mert sokszor jobb megoldás a babakocsi vagy a kiságy. Ez az éjszakákra is érvényes, a hitvesi intimitást nem szabad feláldozni a gyermekekért! A gyermekáldásnak össze kell kötni és nem elhidegíteni a párokat, vagyis semmi ok arra, hogy a gyermek a hitvesi ágyban aludjon. Minden szokás kérdése, a szülők hálószobája és a gyerekszoba között nyitva lehet az ajtó, néha magunkhoz is vehetjük a babát, de jó, ha egészen pici kortól szokja, hol a saját helye. Ez nem csak az ő nyugalma, de a házasság megtartása szempontjából is fontos. Ma úgyis sok a válás, semmi szükség arra, hogy az ehhez vezető okokat feleslegesen szaporítsuk.   

Szlovákiában a gyermeknevelés egyik sarkalatos kérdése az öltöztetés. Nem csak az, hogy milyen márkájú cuccokat adjunk a gyerekre, hanem az is, mennyit. A doktornő azt tanácsolja, kevesebbet, mint miránk adtak az anyáink, mert a legtöbb gyermekbetegséget nem a hiányos öltözékből eredő megfázás, hanem fertőzés okozza. „Angliában a gyermekek a szemerkélő őszi esőben is rövidnadrágban futkosnak, és megszokott látvány, hogy a kocsikból mezítelen talpacskák kandikálnak ki. Ott azt tartják, a gyereknek egy réteggel kevesebb ruhát kell viselnie, mint a felnőttnek, és mivel a kicsik ehhez edződnek, nem több a megfázás, mint bárhol a világon. Nálunk a biztonság kedvéért inkább túlöltöztetik a gyerekeket, de ez sem jó, mert a megizzadt gyermek hamarabb megfázik. A betegségek megelőzése érdekében inkább kerüljük a beteg embereket, gyakran mossunk kezet, szellőztessünk és járjunk friss levegőre, mint hogy dunyhába varrjuk a gyereket” – tanácsolja Visolajská.

 

Nem kell mindig foglalkoztatni

Sokan azt hiszik, egy gyerekkel folyton foglalkozni kell, szórakoztatni, elfoglalni őt, mesélni neki. Ez sem igaz, a legtöbb gyerek – feltéve, hogy nincs valamilyen viselkedészavara – hosszú ideig egyedül is el tud játszani, elég őt szemmel tartani. „A kreativitás és az önállóságra nevelés szempontjából is fontos, hogy megszokja, nincs mellette mindig valaki, hogy megmondja, mit tegyen. Nem kell folyton képességfejlesztő játékokon agyalni, mert a gyermeknek is szüksége van arra, hogy néha csak úgy, a saját fantáziája szerint rakosgassa dolgait. Ezekből sem kell sok, úgyis rájuk un. Ha már elhalmozták önöket a rokonok, barátok játékokkal, akkor is csak hármat-négyet hagyjanak elöl, a többit tegyék el, és idővel vegyék elő. Nem csak maguknak tesznek jó szolgálatot ezzel, mert kisebb lesz a lakásban a rendetlenség, de a gyereknek is, mert jobban fejlődik a fantáziája, ha kevesebb játéka van. Minden szülő tapasztalja, hogy gyereke úgyis azzal szeret játszani, ami nem arra való. Egy fakanállal vagy egy talált gesztenyével sokszor jobban elvan, mint a drága divatjátékkal, mert azt képzel bele, amit akar. A természetben rengeteg ilyen játék van, ezért is érdemes minél több időt kint tölteni vele. A lényeg, hogy mozogjon, hasonló korúak között legyen, és nem utolsósorban, elfáradjon” – mondja a doktornő.

 

Ne áldozza fel magát

Kristína Visolajská szerint a legjobb gyermek a játékkal, mozgással jól kifárasztott gyermek. Miután hazavisszük, otthon már biztosan nem fogja szétdobálni a lakást, jobb lesz az étvágya, és könnyebben elalszik. „Még a beteg gyereket is ki lehet vinni a kocsiban egy kis sétára, ha nem lázas, és kint nincs hideg. Ez még bárányhimlő esetén is érvényes, csak a más gyerekekkel való kontaktust és a tűző napot kell kerülni. Semmiképp nem kell bezárkózni vele, mert a külvilágtól, a társaságtól való elszigeteltség amúgy is a kisgyermekes anyák egyik leggyakoribb panasza. A másik pedig az, hogy mindent megtesznek a gyermekükért, az mégsem növekszik, fejlődik vagy viselkedik úgy, ahogy kellene. Erre csak egyet tudok mondani, minden gyerek más, és biztosan egyik sem olyan, mint ahogy azt a tanácsadó könyvekben leírják. De amit már a saját tapasztalataim alapján is biztosan tudok, hogy nem az a jó anya, aki csak a gyermekének él és szinte feláldozza magát érte. Nem kell beleszakadni az anyaságba, mert attól csak az elégedetlenség és a feszültség nő a családban, és ez végeredményben rosszabb a gyereknek, mint ha nem teljesül azonnal minden kívánsága.”

Több gyermeket pedig Kristína Visolajská szerint biztosan csak úgy lehet vállalni, ha az anya nem rokkan bele rögtön az elsőbe. „Ahogy az enyémek születtek, egyre több volt az önbizalmam, és egyre kevésbé ijedtem meg, ha elestek vagy megbetegedtek. Ennek semmi köze ahhoz, hogy orvos vagyok, mert a sajátjaimra sosem tudok orvosként nézni. Persze, kell a nagy családhoz egy segítőkész férj és a nagyszülők is, de mindennél fontosabb az egészséges önbizalom, a józan ész és a szeretet. A többit megoldja a gyakorlat, mert a harmadik gyermek után már úgysem érhet egy anyát meglepetés.”

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnapban jelent meg