Isten láthatatlan kerítései

Elfogadott, hogy az ember a boldogságát kívül keresi. A másik emberben, tárgyak birtoklásában és a világ más vidékein. 

Képarchívum

Szóban mindenki egyetért azzal, hogy belül lelhetjük meg, mégis a legtöbben kifelé tekingetnek. Aki azt hiszi, hogy a boldogság kívül van, bizonyára nem vette még észre, amikor fennakadt Isten láthatatlan kerítésein. Ezek próbálnak ott tartani, ahová születtünk.

Az, hogy a világnak éppen ezen a pontján láttuk meg a napvilágot, lehet véletlen vagy tudatos szándék eredménye. Bárki hite szerint eldöntheti. Az elégedetlenkedők sokszor a világ más tájaira menekülnek abban a hitben, hogy a boldogság ott vár rájuk. Kétségtelen, hogy a civilizáció minden lehetőséget megad arra, hogy ha szeretnénk, holnap már egy másik kontinensen köszöntsük a felkelő napot. „Isten ajándékai, ezért élnünk kell velük” – mondják sokan a villámgyors közlekedés csodái kapcsán. A valóság viszont az, hogy inkább emberi vívmányok. A nyugtalan emberéi, aki azt hitte, hogy a befelé tekintés helyett a hódítás hozza el a mennyországot.

Ebben és a világjárásban sincs semmi rossz. Isten kerítései mindenki számára máshol húzódnak. Aki fennakad rajtuk, jó, ha elgondolkodik. A fertőzéssel, betegséggel töltött álomnyaralások lehet, hogy éppen ezeket jelzik. Talán azt üzenik, hogy otthon érdemes rendet tenni. Balesetek sorozatával tarkított világjárások? Talán a nekünk kijelölt ösvény határait mutatják. Mindenki maga dönt, a kerítések úgyis a helyükön maradnak.

Koller Péter