Mozgás nélkül nincs egészséges csont

Tudvalévő, hogy gyerekkorban – elsősorban nyáron - gyakoribb a  csonttörés, ami felnőttkorban nagy valószínűséggel csontritkulást jelezhet. Igaz-e, hogy ha 10-12 éves gyerekünknek eltörik a lába, akkor csontritkulása van? A válasz sokkal nehezebb, mint első látásra tűnik.

Fotolia

 

Minden 50 év feletti nőnek, ha nem mozog rendszeresen, bizonyítottan csontritkulása van. Tudni kell, hogy e  betegség gyökerét a gyerekkorban kell keresni, ugyanis a csonttömeg 90 százaléka ebben a korban alakul ki. Előfordul - szerencsére nem túl gyakran –, hogy már gyermekkorban  csontritkulás alakul ki, leggyakrabban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként. Ezek a gyógyszere ugyan nagyon hatásosak, de figyelni kell, hogyan hatnak a csontok anyagcseréjére.

„Az utóbbi időben megnőtt a krónikus gyulladásos és immunbetegségben szenvedő gyerekek száma, s azok a gyerekek is többen lettek, akiket a csontritkulás fenyeget - mondta dr.  Ľudmila Podracká professzor asszony. A csontok anyagcseréjére  ugyanis nagymértékben hatnak azok a  gyógyszerek, amelyeket a  krónikus veseelégtelenségben, csontgyulladásban szenvedők, továbbá a daganatos betegek és a szervátültetésen átesett betegek szednek.

„Nagyon sok függ attól, hogy a gyerek a fejlődésnek  és a csonttömeg képződésnek melyik szakaszában van. A legkritikusabb időszak a pubertáskor, ilyenkor képződik ugyanis legintenzívebben a csonttömeg.  Felnőttkorban már csak csökken a csonttömeg. A csontritkulás kialakulásához nagymértékben elősegíti a nem megfelelő  táplálkozás és a mozgáshiány. A kevesebb meszet fogyasztó gyerekeket jobban fenyegeti a csontok struktúrájának károsodása. A kevés mozgás és az alacsony  D-vitaminszint további kockázati tényező“ - tette hozzá.

 

Különbség felnőtt és gyerek között

Egészen más a csontritkulás gyereknél, mint felnőttnél, bár tünetei azonosak. Mivel fejlődő szervezetről van szó, egyrészt okai, másrészt mechanizmusai is mások. 

 „A gyerekkori csontritkulás meghatározása is más, a különbség a a denzitometriai kivizsgálás értékelésében van. A gyerekeknél mért értékek értékelésekor figyelembe  kell venni a gyerek nemét, korát, testmagasságát, ami két 12 éves gyereknél akár 10 cm-es különbség is lehet. Minden centiméter fontos, ha rosszul értelmezik. A csontsűrűségmérés eredményét nemcsak alá, hanem túl is lehet becsülni“ - magyarázta a szakember, majd megjegyezte: - Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük, a serdülőkor mely szakaszában van éppen a gyerek.“

 

 

Ha gyenge a csont, nem tölti be szerepét

Felnőttkorban a csonttörés csontritkulást jelezhet. A gyerekeknél azonban kissé árnyaltabb a kép. „Pontosan tudjuk, melyik csontnak hányszor kell eltörnie ahhoz, hogy csontritkulásra gyanakodhassunk. Gyerekeknél gyakori a csonttörés, ezért fontos, hogy szemügyre vegyük a törések mechanizmusát is. Ha például egy hosszú csont egyszer eltörik, vagy a felső végtag kétszer, esetleg a csigolya egyszer, ez már a csontritkulás gyanúját veti fel. Ám ez még önmagában nem elég:  csontsűrűségméréssel igazolni vagy cáfolni kell az ásványi anyagok  alacsonyabb szintjét és azt, hogy a csontoknak a mikroarchitektúrájuk és struktúrájuk valóban kóros “ - magyarázta a professzor asszony.

Az is nagyon fontos, hogy miért tört el a csont. Ha csak minimális terhelésre szenved csonttörést, felmerülhet a gyanú, hogy csontritkulása van. Tudni kell, hogy a gyenge csont nem képes ellenállni a minimális terhelésnek sem, hamar eltörik.

 

 

Első helyen áll a megelőzés  

A kezelés is más a gyereknél és más a felnőttnél. Alapja a megelőzés. „Ha olyan betegről van szó, aki három hónapnál tovább szed gyógyszert, automatikusan kellene gondolni a csontritkulás megelőzésére. Nagyon fontos a D-vitamin megfelelő szintje, mert hiába van a szervezetben elég kalcium, ha alacsony a D-vitamin-szint, a kalcium nem tud beépülni a csontokba, a csontok struktúrája nem lesz optimális. A harmadik tényező a mozgás. Mivel a  csont és az izom két testvér, nem lehet egészséges csont mozgás nélkül. Tudatosítani kell, hogy a csontozat endokrin szerepet is betölt, amely során a vitaminok, a hormonok és az ásványi anyagok beépülnek a csontokba. Ha keveset mozog a gyerek, a csontok táplálása nem kielégítő, a kalcium kioldódik  belőlük és törékennyé válnak” - mondta a professzor asszony és hozzátette: - A nagy mennyiségű kioldódott kalcium pedig veseköveket képezhet. A gyerek megfelelő mozgása, vagyis a csontok rendszeres optimális terhelése a feltétele annak, hogy nem csökken a  csonttömeg, sőt új képződik. Csaknem minden mozgáskorlátozott gyereknél bebizonyosodott, hogy csonttömegük struktúrája rossz.“

A csontritkulás diagnosztizálásában fontos rendszeres figyelni a mész és a foszfor szintjét nemcsak a vérben, hanem a vizeletben is, ugyanis a vese jelentős mértékben vesz részt a mész és a foszfor anyagcseréjébe. Ellenőrizni kell a D-vitaminszint alakulását is