Mit olvassunk a kétnyelvű gyermeknek?

Apuka szlovák, anyuka magyar. Milyen nyelven fog beszélni a gyerekük? Milyen nyelven kellene, hogy beszéljenek vele? Lehet egyáltalán kétnyelvű gyereket nevelni? Megkérdeztünk két gyakorló anyukát és egy nyelvészt.

Fotolia
A kétnyelvű gyermek jobban teljesít

Sokan megijednek attól, hogy a gyerkőcöt gátolja az értelmi fejlődésben, ha már néhány éves korában egyszerre több nyelvre próbálják őt megtanítani. Lesz még rá ideje. Arról nem is beszélve, hogy egyes óvodákban azzal csalogatják a szülőket, hogy még a kínai nyelv alapjait is megtanítják neki. Angol pedig a legtöbb városi oviban már van. Vančo Ildikó szerint ettől nem kell félni. „Az emberi agynak csodálatos képességei vannak. Számos kutatás bizonyítja, hogy a kétnyelvű gyermekek több kognitív és nyelvi tesztben is jobban teljesítenek, mint az egynyelvűek. Ráadásul a másság fogalmát sokkal természetesebben kezelik, mint az egynyelvűek” – hangsúlyozza a nyelvész. Két nyelv családon belüli elsajátításában szerinte akkor lehet probléma, ha a szülők között nincs meg az összhang, de a gyermeknél esetleg fellépő problémákról nem a nyelvek tehetnek, hanem a megfelelő érzelmi háttér hiánya.

 

Nem mindegyik szülőnek van kedve és ideje foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Szerencsére a dolog magától is működni tud, egy bizonyos szintig: ha két nyelven beszélgetnek körülötte rendszeresen, bár korántsem ugyanolyan mértékben, de nagy valószínűséggel tudni fog mindkét nyelven. De hol vannak azok a pontok, ahol a szülőknek be kell avatkozniuk?

 

Könyvből is, fejből is

Érdemes-e odafigyelni például arra, hogy a gyerkőc számára magyar és szlovák verses- és meséskönyvek nagyjából ugyanolyan arányban legyenek a polcon?

Mindenképpen jó, ha mind a két nyelven minél több típusú szöveggel találkozik, véli Vančo Ildikó nyelvész, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese. „Ide tartozik természetesen a gyermekirodalom is. Nem az a lényeg, hogy a polcon a két nyelvet egyforma mértékben reprezentáló számú könyv legyen, hanem hogy a gyermek mind a két nyelven rendszeresen értelmi szintjének megfelelő, az értést elősegítő meséket hallgasson” – figyelmeztet a szakember, hozzátéve, hogy lehet mesélni könyvből is, fejből is.

Egyes családokban tudatosan váltakozik az anyuka és apuka az esti meséléskor.

Természetesen ennek is van értelme, annak azonban nincs különösebb jelentősége, hogy ennek heti váltásban kellene történnie, véli Vančo Ildikó. Ha az anyának van ideje és energiája este mesélni, akkor az anya mesél, ha az apának, akkor az apa. Amihez vegyes házasságban jó ragaszkodni: hogy mindkét szülő a saját anyanyelvén szóljon a gyermekhez, a családi élet minden színterén.

Pozsonyban, Králéknál érdekes nyelvi konstelláció működik. Az apuka eleve kétnyelvű családból való, beszél a szlovák mellett magyarul és németül is. Felesége, Andrea Magyarországról származik, a szlovákot nem beszéli. Lányukat, a most ötéves Kirát kezdettől a többnyelvűséghez szoktatják. „A férjem egy másik városban dolgozik, ezért mivel én voltam vele legtöbbet, a kezdetektől a magyart hallotta legtöbbször. Aztán kipróbáltunk egy olyat, hogy apa egy hétig szlovákul, egy hétig németül beszélt hozzá, felváltva. Ez viszont nem vált be, mert mint később mi is megtudtuk, az ilyen gyerekek később kezdenek el beszélni, Kira is csak kétéves korában kezdett. Értett, reagált szlovákul és magyarul is, de aztán csak magyarul kezdett el beszélni, és apának is magyarul felelt, ha szlovákul szólt hozzá” – árulta el Andrea. Ezen a helyzeten aztán az ovi változtatott, a szlovák csoportban a kislány számára mindennapos lett a szlovák közeg és a szlovák kommunikáció, így mostanra, bár magyarul mindent elmond, és a szókincse is nagyobb, már szlovákul is egyre könnyebben fejezi ki magát. A németet egyelőre pihentetik.

 

Egy nyelv, egy szülő

A Cehelský család Kassán él. Zsuzsi, az anyuka csallóközi, férje, Ľudo Kelet-Szlovákiából származik. „Mivel Editünk magyar oviba jár, az esti mesék főleg szlovákul mennek, azért is, mert én addig a kisebbiket altatom. Nálunk ez jobbára spontánul működik, de azért én igyekszem irányítani a dolgokat tudat alatt. Kristóf bölcsibe kezdett járni szeptemberben, és az ugyebár szlovák nyelvű; így azt gondolom, nála erősebb lesz a szlovák mondókázás. Főleg az én feladatom lesz tehát a magyar háttér bebiztosítása” – magyarázza Zsuzsi. Természetesen vannak szlovák meg magyar könyvecskéik is, de német és angol is akad. Sőt előfordult az is, hogy a magyar nagymama vett szlovák könyvet, mert annyira szép és okos a szóban forgó könyv (konkrétan a Mimi a Líza).

„Ami a dalocskákat illeti, mindketten néptáncos-népzenés közegből vagyunk, így a férjem is, én is aránylag sokat énekelgetünk a gyerekekkel. Kiemelném a Ringató programot, amely itt, Kassán és környékén nagy közkedveltségnek örvend, és szerintem kimondottan jó a kétnyelvű családok gyerekeinek” – teszi hozzá.

Zsuzsi szerint ha a szülők számára fontos, hogy gyermekük tudja mindkét nyelvet, akkor mindkettőjüknek igyekeznie kell a sajátját átadni neki. Mégpedig tudatosan és következetesen. „Ismerek olyan eseteket is, ahol a szülőnek ez nem fontos. Sokat gondolkodtam rajta, miért egyszerűbb a másik nyelven beszélnie a gyermekével, mint a saját anyanyelvén. Bár számomra ez a magatartás teljesen érthetetlen, nem ítélkeznék felette, hisz sosem tudjuk, mi az oka, milyen indíttatásból tesz a szülő így vagy úgy.”

Králéknál apa szlovákul mesél, anya magyarul. „De a kislányunk nem úgy kéri a meséket, hogy most magyarul vagy szlovákul szeretné, hanem hogy most apa meséljen, vagy hogy most anya” – hangsúlyozza Andrea. Vančo Ildikó is hangsúlyozza, hogy családon belül az egy személy, egy nyelv stratégia a legeredményesebb. A nyelvi fejlődés nagyon sok tényezőtől függ, s nem áll meg a gyermek három- vagy hatéves koránál. Az egyik döntő tényező az oktatás. Ha többségi iskolába fog járni, akkor nagyobb az esélye az egynyelvűvé válásnak, főleg, ha a közeg is elutasító a kétnyelvűséggel vagy a kisebbségi nyelvvel szemben. De egy bizonyos idő elteltével a családokon belül is eldől a domináns nyelvhasználat, amely természetesen nagyban befolyásolja a gyermek nyelvhasználatát is. Ezenkívül minden nyelv változataiban létezik, a szülőtől elsajátított változat az adott nyelvnek csak egy szelete, része, amelyet az egyén élete folyamán bővít az őt érő nyelvi helyzetek alapján.